Az Aya Sofya (hivatalosan az Ayasofya-i Kebir Cami-i Şerifi vagy a Hagia Sophia nagymecset) a Bizánci Birodalom egyik fennmaradt építészeti csodája. Közvetlenül Isztambul történelmi központjának szívében található ez a szent épület – még ma is – a hatalom fontos szimbóluma.
Justinianus császár megbízásából, 537-ben Hagia Sophiának (az Isteni Bölcsesség Templomának) szentelték fel, II. Mehmet szultán (Mehmet a Hódító) 1453-ban mecsetté alakította át, Atatürk 1935-ben múzeummá nyilvánította, majd 1935-ben működő mecsetté alakították át. 2020; Az Aya Sofya változó státusza Isztambul történelmét tükrözi, és végigkíséri Konstantinápolyként, először a bizánci, majd az oszmán birodalom fővárosaként, egészen a modern korig, amikor ez a szerteágazó metropolisz központi szerepet játszik Törökország történetében.
Gondoljunk csak bele Justinianus víziójának merészségébe, amely a történelem első függőkupoláját egy olyan nagy templom tetejére emelte, amelyet közel 1000 évig nem lehetett volna felülmúlni. Akkor nézze meg, hogyan ötvözte e tiszteletreméltó építmény kialakítása a bizánci gazdagságot az oszmán nagyszerűséggel az évszázadok során, és tapasztalja meg, hogy vallási jelentősége ma sem csökkent.
Bizánci finomság a narthex belsejében
A Szépkapuként ismert, a narthex délnyugati előcsarnokának bronz bejáratát feltehetően egy tarzusi templomból szennyezték be, és az ie 2. századból származik.
Ügyeljen arra, hogy kémlelje meg a 10. századi mozaikot a délnyugati előcsarnokból a belső narthexbe vezető ajtónyílás luettáján. A képen Szűz Mária Krisztus gyermekét tartja, mellette Justinianus császár (balról) felajánlja neki a Hagia Sophiát, és Konstantin császár (jobbról) átadja Konstantinápolyt.
A belső narthexben az imaterembe vezető, 7 méter magas, tölgy és sárgaréz császári ajtó eredetileg mindenki előtt zárva volt, kivéve a bizánci császári körmenetet. Nézz fel, és nézd meg az Aya Sofya egyik legszebb mozaikját az ajtónyílás feletti lunetban. Ennek a 9. századi mozaiknak a csillogó arany tesserái a trónon trónoló Krisztust ábrázolják IV. Leó császárral a lába előtt meghajolva.
A keresztény és az iszlám dizájn ötvözete az imateremben
Függetlenül attól, hogy imádkozni szeretne, vagy magába szívja ennek a közel 1500 éves épületnek a dicsőséges építészetét, kevés látogatót hagy kevésbé megdöbbentő Justinianus templomának (ma imaterem) mérete.
Fent csillárok sokasága van felfűzve a magasba nyúló mennyezetről. A márványburkolatú falak párkányán nyolc mamutmedálon aranyozott isten, Mohamed próféta és az első kalifák nevei szerepelnek, miközben geometrikus minták kúsznak felfelé a sárga vakolt félkupolákon, kupolákon és boltíveken. Amint belép, észreveheti, hogy emberek tolonganak a csarnok északnyugati sarkában. A helyi legenda szerint az oszlopot itt, a csodatevő Szent Gergely áldotta meg. Síró oszlopként ismert, rézborítását évszázadok óta koptatták a hívők, akik hozzádörgölődtek, hogy gyógymódot keressenek betegségeikre.
Az apszis elülső részén díszes mihrab (Ima fülke, amely Mekka irányát jelzi), mögötte pedig az ólomüveg ablakokkal kirakott falak emelkednek fel a félkupolához, amely a 9. századi Szűz és Krisztus-gyermek mozaikját rejti. függönyök mögött.
Az apszis mozaik lefüggönyözése mellett a fő belső változás a 2020-as mecset-átalakítás után a hatalmas kékeszöld színű szőnyeg, amelyet most a márványpadlóra terítettek. A terem délkeleti részén található négyzetes berakásos kőszakasz, az úgynevezett omfalion , fedetlen maradt. Az omphalion 30 körből álló, vörös és zöld porfírból, gránitból és antik zöldből készült egyedi dizájnja jelzi az új császárok koronázásának helyét.
Építészeti csoda: az imaterem kupolája
Az Aya Sofya előtt senki sem találta ki, hogyan lehet egy nagy kupolát egy négyzet alakú alapra helyezni. Az imaterem központi kupolája 56 méter magasra és 33 méter átmérőjűre ível, amelyet négy konkáv háromszög alakú szegmens támaszt meg, amelyeket pendentiveknek neveznek, és amelyek lehetővé teszik a kupola súlyának a sarkokra való koncentrálását. Ez az építészeti újítás inspirálta az oszmán korszak nagy mecseteinek tervezését.
Négy szeráf (angyal) tiszteli a pendentiveket. Kettő az eredeti mozaik (keleti pendentive), míg a két freskószeráf az 1847-es restaurálásból származik. A helyi legenda szerint megvédik a várost a katasztrófától.
A felső karzat mozaikjai
Az Aya Sofya felső galériája a helyreállítás miatt határozatlan időre zárva tart. Ez azt jelenti, hogy a híres IX. Konstantin császár és Zoé Mosaic császárné, valamint II. János Komnénosz császár és Irene Mosaic nem látható.
Hagia Sophia nagymecset GYIK
Mennyibe kerül a Hagia Sophia nagymecset (Aya Sofya) látogatása?
Mivel a Hagia Sophia Nagymecset (Aya Sofya) ma már működő mecset, a belépés ingyenes.
Mi a ruhakód a látogatáshoz?
Ez egy aktív istentiszteleti hely. Minden látogatónak takarnia kell a felkarját és a lábát, a nőknek pedig fejkendőt kell viselniük a belépés előtt. A cipőket leveszik a narthexben, mielőtt belépnek az imaterembe.
Vannak túrák?
Hivatalos idegenvezetőket lehet bérelni a bejáratnál, és általában óránként kell fizetni.
Melyik a legjobb idő a Hagia Sophia nagymecset (Aya Sofya) látogatására?
A nem muszlimok nem léphetnek be a mecsetbe imaidőszakban. Az Aya Sofya népszerűsége miatt ezt a szabályt néha nem tartják be olyan szigorúan, mint máshol.
Ha nem vagy itt imádkozni, és imaidőben beengedik, legyen tudatában annak, hogy nem fogsz tudni szabadon átmenni az imateremben, mivel egy nagy rész le van zárva a hívők előtt. Az imaidőszak egész évben változik; ellenőrizze az aktuális időpontokat Törökország hivatalos áhítatok honlapján.
A látogatás legkedveltebb ideje 9 és 11:30 között van. Tömegre és sorbanállásra kell számítani 17 óra előtt.
Mi van a közelben?
Ön Isztambul régi Sultanahmet negyedének szívében található. Az újonnan felújított Bazilika Ciszterna (Yerebatan Sarnıcı) egy 40 méteres (131 láb) ugrásnyira található nyugatra; a Kék mecset (Sultanahmet Cami) egy 300 méteres (984 láb) séta délre a Sultanahmet Parkın át; Éjszaka pedig a Gülhane Parkı található, amely a Topkapi palotának és az isztambuli Régészeti Múzeumnak ad otthont.